www.anyacska.hu
  BEMUTATKOZÁS | ANYASÁG | SZOPTATÁS | CSALÁD | HAGYOMÁNY | HIT
 
Hagyomány   "Járjatok szeretetben!" (Efezus 5,2)


Szoptatás régen
Étkezési szokásaink
Népi hagyományaink
Olvasó gyerekek
Takarékos ötletek
Névadás - (előkészületben)
 
 
 
Untitled Document

Olvasó gyermekek

„Valamint a házat is alulról kezdik építeni, azonképpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyermeknél kell elkezdeni.” (Benedek Elek)

            Ha értelmes gyermekeket akarunk nevelni, akkor tudnunk kell, hogy már az anyaméhben el kell kezdenünk a nevelést, mert a magzat már ott is hall, és nem mindegy, hogy mit. Szülés után legjobb, ha szoptatják, mert az anyatejben speciális anyagok vannak, amelyek segítik az agy fejlődését. Sokat kell beszélni a babákkal már a kezdetektől, énekelni, mondókákat mondani, hogy megszokják a nyelv zenéjét. Ha elfelejtettük őket, ajánlom Forrai Katalin Jár a baba, jár című könyvét, vagy a www.mondoka.hu  honlapot. Vehetünk népzenei felvételeket, hogy újra tanuljuk őket.
Már korán el lehet kezdeni a felolvasást, melyet akkor is érdemes folytatni, ha már tudnak olvasni a gyerekek. „Ha rávehetnénk a szülőket arra, hogy naponta csak tizenöt percet olvassanak iskoláskorú gyermekeiknek, forradalmasíthatnánk az iskolát” - írja Jim Trelease The Read Aloud Handbook c. könyvében.
Sokat hallunk arról, hogy romlik a magyar gyermekek tudásszintje. 2006-ban azonban ez a folyamat megfordult, mert élmezőnyben (5. helyen) végeztek 9-10 éveseink egy nemzetközi szövegértési felmérésben. (Progress in International Reading Study (PIRLS) http://pirls.hu/PIRLS2006Jelentes.pdf ) A nemek közötti különbség öt pontra csökkent, bár még mindig a lányok vezetnek, de ez a legkisebb különbség a résztvevő országok körében. A magyar tanulók többet olvasnak, mint a nemzetközi átlag. Az okok között többek között felsorolták az oktatás reformját, de azt is, hogy a magyar szülők sokat olvasnak a gyerekeiknek. Tegyük ezt mi is!
Rövid mesékkel kezdjünk, olvassunk verseket is! Nem jó, ha sok kép van a könyvben, mert nem fejlődik tőle úgy a képzelet, ahogy kellene. A felmérés ellenére úgy tűnik, hogy a televízió és az internet kezdi kiszorítani a könyveket gyermekeink életéből. Az ötvenes, hatvanas években az olvasás még a legkedveltebb szabadidős tevékenységek közé tartozott. 1968-ban Tóth Béla felmérése szerint az olvasás megelőzte a televízió nézést, de a legtöbb családnak nem is volt készüléke. 1995-ben a tévénézés az első helyre került, a gyerekek olvasásra mindössze 30 percet fordítottak átlagosan. Hét végén 3-4 órát is tévé előtt ültek a gyerekek, s teszik ezt ma is. Ráadásul csupa olyan műsort, amely nem is való nekik. Ennek nagy a veszélye. 2 éves kor alatt semmiféle televíziós műsor nem ajánlott. Azután is csak kevés és szülői felügyelettel, hogy a gyermek kérdezhessen, ha valamit nem ért. A tévé nem bébiszitter.
Csukás István így nyilatkozik erről:
„Kár lenne harcot indítani a vizuális eszközök ellen, hiszen erőszakkal semmilyen kulturális jelenséget nem lehet visszaszorítani. De tudatosítanunk kellene: sok minden baj származhat abból, ha egy gyermek nem tanul meg rendesen olvasni – márpedig olvasni csak könyvből tanulhat meg. Ha egy gyerek nem olvas, elesik egyrészt kulturális hagyományaitól, nem lesz mire építenie, mihez kapcsolnia az őt elképzelhetetlen mennyiségben bombázó új ismereteket – és akkor nézheti a tévét rogyásig, nem lesz tőle se okosabb, se boldogabb, ezt én mondom, aki most is írok a tévének. De ha csak tévét néz valaki, ott fog tartani az európai kultúrában, mint egy más földrészről érkezett külföldi, aki csak mutogatni tud. Ma saját gyerekeink itt, a szemünk láttára ’mutogatnak’, és ez nagyon nagy baj. Másrészt szükség van arra a képességre egy embernek, amit ’belső mozinak’ neveznek a pszichológusok, magyarul ezt képzeletnek hívják, és szintén csak könyvolvasás által lehet fejleszteni, építeni. Aki készen kapja a vetített vagy nyomtatott (mellesleg nyilvánvalóan sorozatgyártott, személyiségéhez egyáltalán nem kötődő) képeket, abban ez a képesség elsorvad. Lustává teszi a szellemet, ha mindent készen kap.”
Ehhez nincs mit hozzátenni.
Olvassunk tehát mi is, járjunk elől jó példával! Olvassanak az apák is, hogy a fiúk számára a könyv ne valamilyen női eszköz legyen. Az ajándékok között mindig legyen jó könyv, melyet a szülők is elolvashatnak, és utána megbeszélhetik. Nem mindegy, milyen könyveket olvas a gyermekünk. A következő kiadvány segít a választásban:
Olvass nekem! Kalauz szülőknek, óvónőknek, tanítóknak a gyermekkönyvek útvesztőjében. Írta Bocsák Veronika, Benkő Zsuzsanna és Hölgyesi Györgyi. Kiadja a Trezor Kiadó. (A fenti gondolatokhoz ebből a könyvből is kaptam ötleteket.)
A világ halad, az internettől nem kell, nem is tudnánk eltiltani a gyerekeket, de tudni kell, hogy 6 éves kor alatt felesleges és káros is az internetezés. A kisgyerekeknek sok szabadtéri játékra van szükségük ahelyett, hogy a monitor előtt ülnének. Később azonban fokozatosan be lehet őket vezetni ebbe a világba is, jól megválogatva az információ- forrásokat. Azok a jó honlapok, amelyek igényes grafikával készülnek, nem agresszív a tartalmuk, és valamilyen módon visszavezetnek az olvasás, az értékek világába. Ilyen az www.egyszervolt.hu.
Fontos: az elektronika sohasem pótolhatja az együtt töltött időt, az esti közös beszélgetéseket, családi áhítatot. A meseolvasás pedig nem pótolhatja a Biblia olvasását sem közös, sem egyéni szinten.

Ágostonné Szőcs Anna        
www.anyacska.hu

Az Olvass nekem! című könyv megrendelhető a következő címen:
Trezor Kiadó, 1149 Budapest, Egressy köz 6. Telefon: 363-0276 fax 221-6337
e-mail:trezor@mail.matavnet.hu
Néha könyvesboltokban is kapható. Ára 1000 Ft alatt van.
A Magyar Olvasástársaság honlapján is találhatunk hasznos segítséget: www.hunra.hu A Gyermekirodalmi adatbázis, és a Szülőknek fejléc alatt érdemes böngészni egy kicsit.



A letöltések szabadon felhasználhatók, a név (Ágostonné SzŐcs Anna) és a honlapcím (www.anyacska.hu) megjelőlésével.

 
 
 
   
BEMUTATKOZÁS | SZOPTATÁS | ANYASÁG | CSALÁD | HAGYOMÁNY | HIT
 
www.anyacska.hu | Minden jog fenntartva. 2007